Több éve kisérletezek, hogy a furulya hangját mivel tudnám lekisérni.Azt azért el kell ismerni nem egy egész estét betöltő hangszer magába.Élöben is szereztem némi tapasztalatot,de az igazi kegyetlen kritika mindig a hangfelvétel.Többféle technikával kisérleteztem életemben,de azért halkan, csendben csak el kell ismernem,hogy az ÁMÍTÁSTECHNIKA :-) nagy segítség az ilyen kisérletező, hobbi szinten zenélgető emberkének.Egy igazi stúdió nem is biztos, hogy arra való, hogy egy magamfajta játszadozzon benne.Kezdetben Casio szintik és egy szalagos magnó volt, amivel már olyat tudtam összeütni,hogy meg mertem mutatni másnak is.Aztán a technika rohamléptekkel haladt, és ma már olyan dolgokat tudunk otthon létrehozni, amiről pár éve csak álmodoztunk.Sok emberrel volt már vitám emiatt, hogy szabad-e a népzenét keverni egy ilyen eszközzel.Erre két dolgot szoktam felhozni.Az első az hogy az ember mindig azzal zenél, amihez hozzáfér. Nyiván az ősember kövel , fával csattogott és csontfurulyán játszott.De nem vagyok benne biztos,hogy ezt ma szívesen hallgatná valaki.Amennyiben a zene  jellege nem változik meg gyökeresen, én nem ellenzem a technika használatát.A másik amikor a fanyolgótól röhögő görcsöt kapok...Hogy is írjam finoman??...Nahh az ifjú titán nyilatkozik a tvben,hogy az öszinte , kőkemény akusztikus zene , az a valami.Erre bevágnak egy demót tőle, és úgy sír a gitár a kezében,hogy az  legalább három effekt a pedálon:-). Nekem bizony nagyon tetszik ha egy furulyaszó pld egy kis viszhangot kap.Mivel jártam egy élő zenét játszó csapattal,tudom milyen nehéz egy próbát összehozni.Ott legföljebb arra van idő,hogy a félkész dolgokat megcsiszoljuk,ha ott akarjuk megszülni, abból bizony több hónap múlva sem lesz produkció.Itt is hatalmas segítség lehet egy otthon összerakott kíséret.Bevezetőnek ennyit.Ha lesz érdeklődő majd folytatom.