Hány helyen maradtak meg régi hagyományok?

Hány helyen maradtak meg régi hagyományok?
A feltöltött dalaim, gondolataim, képeim nem világrengetőek. Egyszerűen lenyomatai egy világnak, amiben élek. Ennek egy része a múlt. Szerencsére sokféle zenei hatás ért. Szeretem a dalokat, amiket hallottam itthon, szeretem a zenéket, amiket együtt hallgattam ifjú koromban barátaimmal.
Sokan tesznek azért, hogy a világon egyedül álló népzenei-zenei hagyatékunk ma is élő valóság legyen. Az egyik fő vonulata a daloknak ehhez kötődik. A kerek számok nekem mindenképpen mérföldkövek. Vannak emberek, akik ránéznek arra, amit teszek. Szerencsére egy ideje élőben is újra fújhatom. Ott azonnal jön a visszajelzés. Itt két dolog adhat jelzést, a nézettség és a kommentek. Külön köszönöm azok véleményét, akik szavakkal is jelezték a gondolataikat.
Az saját kis ünnepemre szánt dal egy időben tiltó listán volt. Ezt szerettem volna jelezni az előjátékkal. Volt egy világ, amikor veszélyesnek ítélték, ha egy magyar ember énekelt, vagy olyan dalt játszott hangszeren, amit sok ember dúdolt magában, csak halkan, hogy senki meg ne hallja.
Mostanában sokan támadják identitásunkat, gondolatainkat és főleg azt, hogy van akaratunk. Letagadják, átírják történelmünket. Ezért tettem a dal elejére a nehezen félremagyarázható glózeli kövek egy darabjának a képét. A szarvas motívum és a rovásírás… Ennél kevesebb tény alapján is mondtak már ki sarkos véleményeket történészek. A legrégebbi rovásírással vésett tárgyak 15-20 000 évesek. Ezt egészítik ki a mondavilágunk illusztrációi.
Ugorjunk egy kicsit az időben. A világon először Erdélyben mondta ki törvény, hogy vallásában senki se háboritassék! Minden falu olyan prédikátort fogad, amilyet ő akar! 1568-ban rögzítették írásban. Ez mindenképpen olyan esemény, ami messze megelőzte a világot. Címerek és fejedelmek, erdélyi épületek képei, székely kapu vagy a csíksomlyói búcsú képei színesítik a hangokat, aztán a Nohab ami elballagott a régi határig. Ez egy teljesen szubjektív válogatás, ami pár képet villant fel arról, ami eszembe jut, amikor ezt a dalt fújom…
Köszönöm mindenkinek, aki figyelemre méltatta a játszadozásaimat, kísérleteimet.
Egy újabb szép évszám, amiben ott rejtőzködik a világvége. A média által keltett hisztériákat nehéz újabb és újabb dologgal fokozni. Mindig pánikhangulatot keltve, bármilyen történést kihasználva a világban, egyszer csak elértünk oda, hogy pár hulla, pár elhullott állat, összedőlő házak, vagy az utakra csúszó hegyek, már csak az érzékenyebb lelkű emberekre hatnak. Az átlag már csak meghúzza a vállát, legföljebb kisziszegi a foga között, hogy itt sem szeretnék most lenni.
Mit lehetne még tenni, hogy mindenki felkapja a fejét, a választásra jogosultak legalább fele rémületbe essen? Na, adunk nektek világvégét! Ez aztán emeli minden egyes katasztrófa értékét, hiszen láncba lehet kapcsolni, felemelve a mutató ujjainkat. Lám, lám én megmondtam és bizony közeledik is!
Egy ismert jósnak tartott ember életművéből szemezgetett gondolatokkal szeretném szemléltetni, hogy mennyire nem tőrödnek a valóságos értelmével a mondatoknak. Aki hisz a jóslatokban nem kerülheti meg Nostradamust (1503. december 14. –1566. július 2.). Ami a próféciáit illeti a hozzáértő boncolgatók szerint nagyon nehéz értelmezni, hiszen egy olyan szleng alapján fogalmazta meg, amit gyakorlatilag nem lehetséges pontosan átültetni a mai nyelvre. Azonban van néhány mondat, amit nem lehet félreérteni, hacsak nem azon igyekszik szegény sikerre és nézettségre, olvasottságra vágyó emberke.
Először is szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy Nostradamus maga írta a művéről, hogy vallásos ember lévén, nem ellenkezik Isten akaratával, aki mint tudjuk kijelentette, hogy nem az emberek dolga, hogy tudják az időket. Jóslatai éppen ezért nem tartalmaznak olyan utalásokat. ami alapján pontosan el lehetne helyezni az időben.
Lássuk a fent már említett mondatokat, ami alapján én azt mondom, hogy aki Nostradamus alapján jósolt világvégét, az nem ismeri a műveit. Európa (vagy Franciaország) és az Arab-világ között ki fog törni egy olyan háború, ami lángba borítja az egész világot. Majd ezt háromezer (3000) boldog békeév követi a földön, és ezután jön egy újabb nagy háború az említett felek között, amit követ a világvége.
Ha úgy tekinteném, hogy az említett háború a második világháború lenne, akkor is a 66 év telt el a végétől. Márpedig az említett háború nem felel meg a jóslatnak. Napjaink történelmét tekintve nehezen tekinthető békés boldog békeidőnek. Egyenlőre tehát várjuk az említett első háború kitörését a jóslat alapján. Ha lezajlana ez a háború és holnap kitörne a világbéke, még akkor is van háromezer boldog békeévünk, hogy a világvégétől rettegjünk.
Nem létezik olyan világnézet, ami alapján jósoknak bármit is elhihetnénk. Vannak statisztikai valószínűségek, amiket figyelembe véve lehet definiálni az emberek jelentős százalékának a viselkedését, ezeknek azonban semmi köze a hétköznapi értelembe vett jóslatokhoz. Persze, ha egy csinos jósnő mélyen a szemembe néz és közli velem, hogy nemsokára furcsa bizsergést fogok érezni, hajlandó leszek átértékelni a jóslatokról alkotott sarkos véleményemet! Boldog, rettegésmentes új évet kívánok mindenkinek!
| |||||
|
A gimnáziumban egy történelem órán Paál tanár úrnak "nem volt kedve " tanítani. Ha jól emlékszem nem egészen értett egyet a történelemkönyvben megfogalmazottakkal. Majd ecsetelte, hogy a történelem tanítása nem merülhet ki a tananyag "szájbarágásával". A történelem okításának része kellene, hogy legyen a saját kulturális örökségünk ápolása. El tudna-e énekelni az osztály két vagy három magyar népdalt? Nem tudtunk. Ekkor elénekelt egyet és megkért minket, hogy énekeljünk vele. Majd még egyet. A történelem óra végére már egész jól ment a dolog. Annyira, hogy az énektanár is belesett az ajtón.
A mai napig a népzenei blokkom nyitószáma a "Fúj süvölt Mátra szele".Nemcsak azért mert kedvelem, hanem azért mert ez a kis emlék fűződik hozzá.
A másik dal a grafikus játszadozásaim közé került.:
Egyszer ráérő zenetöltögető időszakomban, belepillantottam az egyik népzenei oldal hozzászólási közé. Gondoltam, amíg töltögetem fölfele, addig olvasgatok. Egy nyugdíjas zenetanárnő siránkozott rajta erősen, hogy igen nagy bajban van a magyar népzene. Az internet elrabolja a fiatalok összes idejét és nem marad semmi idejük a kultúrával foglalkozni.
Megkérdeztem tőle próbált-e már az interneten keresgélni, az általa kultúra ellenesnek nevezett oldalakon, nézzen már utána, hogy mennyi népzenei feltöltés található. Arról már nem is beszélek, hogy ezeknek hány százaléka az erősen fiatalok által "elkövetett" műsorszám.
Igen valóban van probléma a zenével, de ezt inkább az iskolák környékén kéne keresni. Amíg az ének-zene csak egy megtűrt tantárgy Kodály hazájában, addig miről beszélünk? Arról már nem is szólva, hogy maguk a pedagógusok sem állnak a helyzet magaslatán. Nem tudják elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi különbség van a szolmizációs hang és az ABC-s névvel megjelölt skálák között. Ez az egyik legáltalánosabb hiba, a többit most nem froclizom.
Természetesen nem elég beütni a keresőbe, hogy népzenét akarok, hanem a találatokat fel kell tudni dolgozni és szelektálni kell közöttük. Ott lesz bizony apuci szeme fénye, aki éppen csak billegeti az ujját a hangszeren, de pár perc türelemmel nívós dolgokat is találni lehet. Más témában már kifejtettem, hogy az internet olyan, mint a konyhakés, lehet békés reggeli szalonna szeletelő funkciója, meg lehet vele embert is ölni. Addig azért eljutott már az emberi tudat, hogy a legtöbben ezért nem a konyhakést okolják. Az internet, akár tetszik akár nem, ugyanilyen univerzális eszköz. A felhasználó felelőssége, hogy mire fordítja.
Lássunk egy üde, pozitív példát:
Egy érdekes kísérlet eredménye ez a videoklip. Az interneten láttuk egymás dalait, és az egyik hozzászólás kapcsán, felmerült a gondolat, hogy kipróbáljuk, hogyan szól együtt Zsóka hangja a furulyával. Némi internetes levelezés eredményeként összeállt a dal. A munkám mellett biztosan nem lett volna időm, arra, hogy kellő számú próba után létrehozzunk egy felvételt ilyen távolságból. Ez a klip egyúttal válasz is, a múltkori zenés vita nagy ámító gép gyűlöletére. Nem az eszközöket kell szidni, hanem azt, aki rosszra használja. Én úgy gondolom ez éppen egy pozitív példa arra, hogy akár a hagyományőrzésben is szerepe lehet a technikának. Nem szoktam ilyen hosszú kommentárokat fűzni egy dalhoz, hiszen hallgatni vagy játszani kell és nem magyarázni. A múltkori meglepő mennyiségű elektronika ellenes hangulat késztetett erre. A dalban, a képeken szereplő templom az internet tanúsága szerint valóban a Csitári hegyek alatt található! Remélem, valaki megerősít majd ebben... This video clip is the result of an interesting experiment. We saw each other's songs on the internet, and in connection with one of the remarks, the thought that we try it arose, how Zsóka sound sounds together with the flute. The song set due to some Internet correspondence. I would not have had time certainly beside my work, that way, that let us create a uptake after a proper No. test from a distance like this. This video clip at the same time answer, the past musical debate onto the hatred of a big beguiling machine. It is not necessary to chide the devices, but the person who uses it for bad one. I believe it so this precisely a positive example that way, that the technique may play a role in the traditionalism even. I do not add long commentaries like this to a song, since to keep silent or it is necessary to play and not to explain. The one with a past surprising quantity is hostile to electronics mood induced this way. In the song, on the pictures character church according to the evidence of the internet in truth the Csitári under mountains can be found! I hope so, somebody strengthens then, that it's the truth
Azt hiszem, hogy minden gondolkodó ember belátja, hogy az önszabályozás csúfosan megbukott... Ma háttér simlik és az ösztönszintű média (övön aluli témák) uralja a terepet... Persze ha a trágárságot büntetjük, akkor mi marad néhány szórakoztatónak vélt műsorból, újságból?
Engem még az sem zavarna, ha valaki a trágárságot, mint eszközt használná fel, pld egy kedves, nedves önmagától csöpögő rapper, ha van mögötte mondanivaló, de akkor legyen valami, amit ezzel kíván nyomatékosítani. Az, hogy a trágárság, önmagáért, mint a szabadság szimbóluma, minél alpáribban megjelenjen annak viszont semmi értelme.
Aztán van egy sokkal mocskosabb része, amikor a trágárságba burkolunk politikai mondanivalót, ezzel meggyőzve a balekot, hogy látod ez az utca véleménye.... Hallod mennyien kacarászunk,? he...he...he....
Zenélő kesztyű
Egy zenélő kesztyű kapcsán olvasott gondolatok késztettek ennek a pár sornak a megírására.
Sokszor tapasztalom, hogy milyen ellenségesen közelítünk az eszközök felé, főleg ha azok az új kor termékei. Valóban az eszközökben van a hiba?
Ennek a dolognak különböző verziói nagyon is élnek és használják őket. Az, hogy mit látunk, és mi szól valójában egy színpadon ez már nagyon régóta nem fedi egymást. Megkockáztatom, hogy ez akár egy akusztikusnak tartott produkció esetén is igaz lehet. Több mint húsz éve már, akár nálunk is meg lehetett valósítani, hogy egy akusztikus gitárról leszedett jel, mondjuk egy mimimoog-ot vezéreljen. Már magyar nyelven is kapható volt erről pontos szakszerű leírás. A legkisebb kütyü működéséig.
Az hogy ez a kesztyű mire lesz képes, az csak a felhasználókon és a műszaki személyzeten múlik. Ha egy fix ponthoz képest tud jeleket generálni az ujjak mozgásáról, akkor az rajtam múlik, hogy mire használom fel. Egy repülő eszköz irányítására, akár távvezérléssel is, vagy egy gép működtetésére, vagy egy zenei szoftver és hardver együttes működtetésére.
Az akar nehezen az agyakba nehezen beférni, hogy minden korban, hangsúlyozom még egyszer, minden korban, a kor technikai színvonalára jellemző eszközöket használtak a zenélésre. Erre szerintem nagyon jó példa volt a Stradivari hegedű és a szegedi ládagyári hangszer összehasonlítása. Nyílván ott sem a zenész az egyedüli különbség a keltett kétféle hang között.
Az ego nehezen akarja megérteni, hogy hiába öl bele évtizedeket egy munkába, ha közben a világ elhalad mellette. Természetesen mindig lesz a kézművességnek tere, csak megváltozik a felhasználás módja, és az érdeklődők köre. Az hogy ma tömegcikké vált a zene, az nem a hangszerek hibája, és nem is a digitális technikáé. Annak a világnak a hibája, amiben élünk. Ahelyett, hogy korlátoznánk a kereskedelem mindenhatóságát, és megtanítanánk az embereket egy emberibb életre, elkezdjük szidni, leszólni a technikai eszközöket, pedig ettől a helyzet nem változik.
A mai világban minden árucikké vált, és ha azt az emberek nagy tömege nem élvezné amit kap, nem lenne üzlet, ergo nem is létezne. Ugyan úgy, ahogy valamikor egy elithez tartozást fejezett ki a zene ismerete, ma egy csoporthoz tartozást fejez ki egy-egy zenei stílus.
Az emberek igen is fogékonyak a szépre és a jóra, csak meg kell mutatni nekik, nem a "szerzői jogokat" kellene védeni, hanem terjeszteni kéne mindenféle kultúrát ingyen!!!Abban a pillanatban egy dubcogó gépész nem tudná legyűrni a valóban alkotó embereket. nem lehurrogni kell egy magyar nótát hallgató embert, mondván, hogy ez nem kultúra. Pedig sokkal magasabb szinten művelik amatőr szinten is, mint sok szemetet, amit a celeb világ önt a nyakunkba naponta. Ehelyett például a politikára fordított milliárdok töredékéből kulturális forradalmat lehetne végrehajtani.
Igen is érték lehet egy Beatles dal, vagy egy népdal, vagy egy nóta, vagy egy bármilyen rapper által eldarált szöveg, ha nem ipari módon használják fel az eszközöket. Amíg üzletté válik a zene, a joghoz való hozzáférés, az egészség, a női szépség vagy éppen a férfi erő, addig miért kell azon csodálkozni, hogy ilyen zajszennyezésben élünk...
Az hogy az kesztyű mit fog szolgálni, vagy milyen szintet ér el, nem a kesztyűn múlik, hanem azon aki használja. Engem mindig bosszant, ha a saját hülyeségünk miatt, a technikai eszközöket szidjuk. Főleg, ha éppen az egyéni érdekeinket is sérti. Az eszközök lehetőségek, hogy mit teszünk vele, az az emberen múlik.
"Ha egy kertben sikerül egy új rózsafajtát kitenyészteni, a kertészeket izgalom fogja el. Elkülönítik, gondozzák, ápolják a rózsát. Az embereknek azonban nincsenek kertészeik. A gyerek Mozart éppúgy bekerül a fogaskerekek közé, mint a többiek."
Amíg csak a "Kisherceget" ismeri mindenki, Exupery ezen gondolatai pedig csak pusztába kiáltott szavak, addig a gépzene fog győzedelmeskedni felettünk...
Az illemoktatás... Tudni illik, hogy mi illik ...:-) Én 1968 és 1982 között jártam különböző stílusú iskolákba. Nem emlékszem, hogy bárhol is oktattak volna illemet. Általános iskola, sima gimnázium és egy kétéves műszerész iskola szerepel a listán. Világnézetünk alapjai bezzeg volt dögivel...:-)) A gimnáziumban többször elhangzott az illik, nem illik kifejezés...Azonkívül rettenetesen sokan hivatkoztak arra, hogy ez a szocialista erkölccsel nem egyeztethető össze, de hogy pontosan mi is az a szocialista erkölcs, sehol sem láttam leírva. Persze, ettől lehettek olyan szerencsés emberek, akik részesültek illemoktatásban, de saját magam nem tapasztaltam ezt. Viszont sokan hivatkoztak rá, hogy mit illik és mit nem.
Visszatérve a gimnáziumi évekre, egyszer csúnyát találtam mondani az udvaron. Le kell írnom, különben elveszik a történet lényege. A kezemet lehelgetve, azt mondtam az egyik osztálytársamnak, hogy Qrva hideg van. Ez még önmagában nem lenne említésre méltó esemény, és különösképpen büszke sem vagyok rá, de sajnos az ügyeletes tanár, a kelleténél közelebb tartózkodott, legalább egy lépéssel. Fültanúja lett az említett mondatnak. Tornatanár lévén, elég pattogós modorban közölte velem, hogy gimnazista fiatalembernek nem illik ilyen kifejezéseket használni.
Én meg ahelyett, hogy engedelmesen bólintottam volna, megkérdeztem, hogy ami szerepel a "Magyar értelmező kéziszótár"-ban azt illendő-e használni egy gimnazistának. A válasz az volt, hogy természetesen...Mire én idéztem a tanár úr számára, hogy mi is szerepel az adott szóról az említett könyvben.Ad1: Prostituált nőszemély megnevezése. Ad2.: A magyar nyelvben káromkodásként is használatos pld.:és itt újra elmondtam a már idézett mondatot... Az ügyeletes tanár a kamaszkori pimaszságom jutalmául elküldött az osztályfőnökömhöz.
Azért az odavezető úton elgondolkoztam rajta, hogy megérte-e a mutatvány, de már nem volt visszalépés. Az osztályfőnököm részletes elbeszélést igényelt tőlem. Előadtam neki a történteket, emlékeim szerint a lehető legpontosabban, mert arra otthon igen komoly leckét kaptam, hogy ne hazudjak. A tanár úr átnézett a szemüvege fölött a mese végén és megkérdezte, valóban benne van? Mire én úgy éreztem már úgy is minden mindegy, közöltem vele, hogy az én kiadásomban a 802 oldal lapalján található, ha jól emlékszem. Erre hosszasan elgondolkozott, és nem kis örömömre a következő döntést hozta. Én, mint magyartanár nem büntethetlek meg azért, mert forgatod az értelmező kéziszótárt, de legközelebb körültekintően használd az ott tanultakat...:-) Valószínűleg sokkal többet ért el vele, mintha beírt volna rutinszerűen egy osztályfőnöki megrovást...
Kíváncsian várom, ki milyen zenének tartja... A technika a következő volt ... Élőben, a fülhallgatóban hallgattam a midi fájlt, és közben rögzítettem a furulya hangját és a képet webcammal ... Ezután a furulya hangját leválasztottam, némi zajcsökkentés után, tettem rá egy kis zengetőt és összemixeltem a midivel. Az egészet a Windows alapszerkesztőjével feliratoztam és visszamásoltam az eredetileg rögzített kép alá. Akkor ez most gépzene? Vagy inkább élőzene? Hiszen a domináns hangszer csak némi simítást kapott az elektronikától ...
Netlog-Népdal-link
Kalmár Lajos furulya-ámítógépes játszadozás
http://hu.netlog.com/go/explore/videos/videoid=hu-820075
Vladár Károly furulya
Bán György who is a furulya(hungarian wooden-flute) maker plays at the X-mas market in Budapest in 2006.
http://hu.netlog.com/go/explore/videos/videoid=hu-820231
Természetesen elolvastam a működési szabályzatot, nem vagyok gügye.Azt is megértem, hogy a cikkeket moderálni kell(ene). Főleg ha mellőzve minden objektivitást, tényeknek állít be szubjektív véleményt. Ez azomban nem történik meg, helyette olyan cikkek röpülnek a kukába amik teljesen objektív tényeket sorolnak fel, némi kis gúnyos felhanggal. Hát igen, van amit nehéz megmagyarázni.
Az hogy ennyi mesélni való akad, arról gondoskodtak az érintettek, és hol van még a vége? Én úgy gondolom, hogy egy közösségi magazin, akkor marad közösségi, ha valóban mindenféle véleményt tükröz, jöjjön az akár jobbról, akár balról.Szerény véleményem szerint a moderátornak akkor kéne közbelépni, ha valaki elfeledkezve a jómodorról, anyázva szólit meg akárkit, vagy zavaros sorokkal terheli a közösség idegrendszerét.
Természetesen elismerem azt a jogát valakinek, hogy egyoldalú cikkeket irasson, csak akkor ezt le kell írni a magazin fejlécében, hogy itt csak baloldali embereket , látunk szívesen, vagy csak a jobbik cikkeit szeretném közölni. Az önálló független gondolkodók kíméljenek bennünket!!!... Nyílván nem ettől fog összedölni, vagy újraépülni az ország, de éppen ezért nem értem ezt a szemléletet. Ezres olvasottsággal nyílván nem mi vonzzuk a főszponzorokat, Egész egyszerüen jól esne az ember fiának, hogy elirogathat egymásnak, csak úgy érdek nélkül.Valószinűleg egyönk cikke sem rontaná az ovasottságot, legalább is amit én láttam azok nem....
Végül is ez nyílván a tulajdonos(ok) döntésén múlik,amivel nincs is semmi baj, csak akkor egyértelművé kell tenni,hogy mi a cél. Szerintem aki idejár nem itt fogja beszerezni az elsődleges információit, így a cenzurának sem látom sok értelmét...
--------------------------------------------------------------------------------
Létrehozva: 2010-06-03 11:20:31, Módosítva: 2010-06-03 11:21:55
Olvasások: 0, Kommentek: 0
Főkategória: Belföld, Alkategória: Egyéb...
Állapot: A cikk kész van. A YYY.HU elfogadására vár.A cikket a YYY.HU elutasította.
Szerkesztőségi üzenetek (0 db)
Vannak dolgok, amik egész furcsának tűnnek, egy ilyen gátlástalan világban...Az, hogy egy belföldinak titulált internetes fórumon, erősen politikai szemüvegen át szűrik a cikkeket, egészen egyszerüen döbbenetes...Persze ezt akkor értené mindenki, ha elolvashatná az engedélyezett cikkek mellett a betiltottakat... Néhány írásomat már megjelentettem egyéni blogokban, és eddig még senki nem halt bele...:-))
A netloggal kapcsolatban egyetlen dologra hívnám fel a figyelmet. A múltkoriban egyik blogomban az Aranybulla harmincadik pontját kívántam idézni.A saját személyesem blogomban nem írhatok le három darab x-t egymás mellé, holott egyértelműen a római harmincas az ebből áll.Majd első felháborodásomban erre reflektálni akartam. Ebben le akartam írni, hogy ha egy P..O..R..N..O...G...R...Á...F.... tartalmat akarnék reklámozni, megtenném. Ebben semmiféle hülye szabállyal nem tudnának meggátolni. Akkor mi értelme annak, hogy például a magyar értelmező kéziszótárban szereplő szavakat nem írhatok ide le???
Egy személyes blogban nem szólhatok arról például, hogy engem felháborít, hogy az édesanya?... a kiskorú gyermek jelenlétében, a férjével egy autóban ülve köt üzletet egy török kamionossal? Mondjuk szeretném ideírni a fogllakozás nevét, akkor ezt miért nem tehetem meg? Persze ez a kisebbik probléma, az említett másik fórumot én sokkal súlyosabbnak látom. Persze azt is megoldottuk, hogy ne a cenzor akarata érvényesüljön, de mi szükség van erre?
A netlog egy normálisan működő oldal, nem hiszem, hogy bármelyik tagját felháborította volna, ha az említett blogomban leírhattam volna az Aranybulla harmincadik paragrafusának a sorszámát a magyar!!! helyesírás szabályai szerint...
Kalmár Lajos | 2010-11-07 21:58:00 (#119) | ||
|